Valahol láttál egy krétafestékkel átfestett komódot. Matt, kicsit bársonyos, szép. Most pedig a saját régi szekrényedet nézed, és azon gondolkodsz, hogy ez neked is menne. Valószínűleg menne, a krétafesték pont erre készült: könnyű felvinni, és a legtöbb felületen elsőre megfog. Azt viszont érdemes előre tudni, mit bír ki és mit nem, mert egy éjjeliszekrény egészen más eset, mint egy konyhafront, amit naponta tízszer nyitsz ki zsíros kézzel.
Mi az a krétafesték, és miért szeretik annyian?
A krétafesték vízbázisú, nagyon matt dekorfesték, a nevét a krétás, bársonyos felületéről kapta. Itthon is többféle kapható, a legismertebb talán az Annie Sloan márka, amely a festékét Chalk Paint™ néven forgalmazza, és a gyártó szerint 1990-ben fejlesztette ki. A népszerűségnek egyszerű az oka. Kevés előkészítéssel is működik: a gyártó azt írja, hogy a festék szinte minden felületen megtapad, és ritkán kell előtte csiszolni vagy alapozni.
Barkácsszempontból ez tényleg kényelmes. Kinyitod a dobozt, fogsz egy ecsetet, és délutánra kész az első réteg. A krétafesték ráadásul megbocsátó: vastagabban felhordva rusztikus, ecsetnyomos lesz, vékonyan és simán inkább modern. Ha a kopott, régies hatás tetszik, arról külön írtunk a patinázás és vintage hatás cikkben.
Tényleg nem kell alá csiszolás és alapozó?
Általában nem, legalábbis a gyártó szerint. Két kivételt viszont ő maga is leír, és szerintem ezek döntik el, hogy a bútorod egy év múlva is szép lesz-e.
Az első az átütés. A krétafesték porózus, ezért ha olajozott, pácolt vagy régi lakkos bútorra kerül, a fából vagy a régi bevonatból felhúzhatja a színezőanyagot, és ez világos színeknél sárgás foltként jön elő. Az Annie Sloan GYIK-je ilyenkor foltzáró réteget javasol a festék és a régi felület közé, és külön figyelmeztet az 1930-as, 40-es évekből való, olajos felületű bútorokra, meg a kezeletlen, új fenyőre is. A fenyő göcseiről egyébként bővebben a fenyőbútor pácolásáról szóló cikkben olvashatsz.
A második a zsír. Egy konyhaszekrény ajtaján ott ül a főzési pára és a tisztítószer maradéka, akkor is, ha tisztának látszik, és a gyártó azt kéri, hogy festés előtt alaposan, de erős vegyszer nélkül tisztítsd meg, mert a konyhai olajmaradék rontja a végeredményt. Teakfára és más olajos fafajokra pedig egyáltalán nem ajánlja a festékét. Szóval az „alapozás nélkül” inkább azt jelenti, hogy sokszor elég. Nem azt, hogy mindig.
Miért kötelező rá a viasz vagy a lakk?
Ezt hagyják ki a legtöbben, pedig ez a lényeg. A krétafesték önmagában nem védőbevonat, a gyártó szerint mindig le kell zárni viasszal vagy lakkal, mert ez óvja meg a horzsolástól és a vízfoltoktól. Lezárás nélkül a matt felület beissza a kézzsírt, és hamar foltos lesz.
A két lezárás nem egyforma. A viasz szép, kicsit mélyíti a színt, de lassan keményedik: az Annie Sloan szerint a teljes kikeményedés a hőmérséklettől függően 5 és 21 nap között van, és addig óvatosan kell bánni a bútorral. Alkoholban oldódik, ezért bárpultra a gyártó nem ajánlja, és arra is figyelmeztet, hogy az aeroszolos bútorápolók feloldhatják. A rendszeres tisztítószeres törlés pedig idővel lekoptatja, vagyis időnként újra kell viaszolni.
A lakk ellenállóbb. A gyártó a saját lakkját vízbázisú poliakril lakknak írja le, és étkezőasztalra is ajánlja. Egy dologra viszont figyelmeztet: ez a lakk beszívódó típusú, és a fából felhúzhatja a cserzőanyagokat, ami fehér színen sárga foltként látszik. Ezért több helyen ki kell próbálni, mielőtt az egész bútort lelakkozod. A fehér bútorok sárgulásáról bővebben a miért sárgul meg a fehér festett bútor cikkben írtunk.
Küldj róla egy fotót, írd meg a színt (RAL vagy NCS kódot is megadhatsz) és a fényességet, és megmondjuk, mire számíts a műhelyi fényezésnél.
Mire jó a krétafesték, és mire kevésbé?
Szerintem ott a legjobb, ahol a karakter többet számít, mint a kopásállóság. Kevés használatú bútornál simán működik, például:
- Régi komód, éjjeliszekrény, könyvespolc.
- Rusztikus, kopatott hatású darab, ahol egy kis kopás az élen még jól is áll, és ahol nem gond, ha pár év múlva újra elő kell venni az ecsetet, hiszen a gyártó szerint a krétafesték a régi viaszra közvetlenül is felvihető.
- Egy merész szín kipróbálása egy kisebb bútoron, mielőtt az egész szobát abba az irányba vinnéd.
- Konyhafront? Lehet, de a gyártó ott legalább két réteg festéket és két-három réteg viaszt vagy lakkot ír elő, és előtte próbát kér.
Kevésbé jó a sokat fogdosott, sokat törölt, nedves vagy forró helyeken: egy étkezőasztal lapján, egy fürdőszobai mosdószekrényen vagy a mosogató melletti konyhafronton. Lakkal itt is megállhatja a helyét, csak többet kell vele foglalkozni, javítgatni, újralakkozni. Ez persze nem hiba, ez ennek a festéknek a műfaja. A nedves terek bútorairól itt olvashatsz: fürdőszoba bútor fényezése.
Krétafesték vagy műhelyi fényezés: mi a különbség?
Ez igazából két külön műfaj. A krétafestéket otthon, kézzel, ecsettel vagy hengerrel viszed fel, és a felület kicsit élő marad, látszik rajta a kéz munkája. Nálunk a fedőfestés műhelyben, szórással, ipari festékrendszerrel készül: előkészítés, alapozás, köztes csiszolás, a fedőréteg szórása, aztán szárítás és ellenőrzés. A szín RAL vagy NCS kód szerint keverhető, a fényesség mattól a magasfényig választható. Más eredmény. Egyenletes, sík, és minden front ugyanolyan.
Ha azt kérdeznéd, melyik kell neked, én két dolgot néznék meg. Mennyit fogják használni a bútort? És zavar-e, ha pár év múlva újra hozzá kell nyúlni? Ha a válasz az, hogy keveset, és nem zavar, akkor a krétafesték jó választás. Ha viszont egy egész konyháról van szó, ahol minden frontnak egyformának kell lennie, és évekig kell bírnia a napi törlést, ott inkább a műhelyi fényezés felé mennék, pontosabban először egy mintafronton nézném meg a színt. A kettő különbségéről hosszabban a magad fényeznéd a konyhabútort? cikkben írtunk, a fényességi fokozatokról pedig itt: matt, selyemfény vagy magasfény.

Gyakori kérdések
Hány réteg krétafesték kell egy bútorra?
A gyártó szerint a legtöbb esetben egy vagy két réteg elég.
Mennyi idő után használhatom a bútort?
Az Annie Sloan szerint a viaszolt bútort rögtön lehet használni, amint a viasz tapintásra száraz. A teljes keménységet viszont csak később éri el, a hőmérséklettől függően 5 és 21 nap között. Addig jó a poháralátét, és semmi éles tárgy. Hasonló szabályok vonatkoznak a frissen fényezett bútorra is, erről a frissen fényezett bútor első heteiről szóló cikkben írtunk.
Laminált bútorra is jó?
A gyártó a laminált felületet is felsorolja azok között, amelyeken a festéke megtapad. Hogy egy laminált konyhafront mennyire bírja a napi használatot, az már más kérdés, és erről külön cikkünk szól: laminált konyhabútor festése.
Ha megunom, kérhetek rá később műhelyi fényezést?
Kérhetsz, csak azt a bútort előbb látnunk kell. A viasz és a krétafesték rétegei nem ugyanúgy viselkednek, mint egy gyári lakk, és hogy mennyit kell belőlük eltávolítani, azt csak a darabon lehet eldönteni. Küldj róla fotót, és megmondjuk, merre érdemes elindulni. A régi bútorok átfestéséről itt írtunk: más színre fényezhető a régi bútor?
Fehér krétafesték sötét bútorra: mire figyeljek?
Az átütésre. Sötét, pácolt vagy olajozott fán a gyártó szerint a színezőanyag átjöhet a festéken, ezért előbb egy kis, nem feltűnő helyen próbáld ki. Ha sárgás folt jön elő, foltzáró réteg kell, és csak utána a további festés.
Összegzés
A krétafesték jó eszköz, ha egy kevésbé igénybe vett bútornak adnál új színt és karaktert, kevés előkészítéssel. Két dolgot ne hagyj ki: a próbát az átütés miatt, és a lezárást viasszal vagy lakkal, mert anélkül nem véd. Sokat használt felületre, egész konyhára vagy pontos, egyforma színre a műhelyi fedőfestés a kiszámíthatóbb út. Ha kíváncsi vagy, mit csináltunk eddig, a referenciák oldalon megtalálod; a terveidet pedig a kapcsolati űrlapon írhatod meg.
Nyitókép: szórással fedőfestett, keretes MDF front, nem krétafestékes felület.


