Röviden: a vékonylazúr inkább beivódik a fába, matt marad, és ha egyszer kopik, egyszerűen újra lehet kenni. A vastaglazúr viaszt és UV-szűrőket is tartalmaz, fényesebb, és a példaként vett termék gyártója a szélsőséges időjárásnak kitett fára, elsősorban ablakra és ajtóra ajánlja. Kerítésre, kerti bútorra, burkolatra általában a vékonylazúr elég. Kültéren a példatermékek gyártója mindkettő alá impregnálót ír elő, és csak száraz, csiszolt, pormentes fára kerülhetnek.
Április eleje, kint állsz a kertben, és a pad, ami két éve még mézszínű volt, most ezüstszürke. Az ülőlapon a deszkák széle kicsit felbolyhosodott. A barkácsáruházban két polc lazúr vár, az egyiken „vékony”, a másikon „vastag” felirat, és a doboz hátulja egyiken sem mondja meg, melyik kell a padra.
Pedig a különbség amúgy nem bonyolult, és a felhordásnál is igazából két-három dolgon múlik minden.
Mi a különbség a vékonylazúr és a vastaglazúr között?
Mindkettő áttetsző, színezett bevonat, vagyis a fa erezete látszik alatta, csak más árnyalatban. A gyakorlati különbség leginkább abban van, mennyi marad belőlük a felületen. A vékonylazúrt az egyik szlovén gyártó magyar termékoldala úgy írja le, mint vékonyrétegű lazúrfestéket, ami színezi és védi a fát, a végeredmény pedig enyhén matt. Ugyanennek a gyártónak a vastaglazúrja UV-szűrőket, szabadgyök-fogókat és viaszt is tartalmaz, fényesebb felületet ad, és a szélsőséges időjárásnak kitett fára szánják, különösen ablakra és ajtóra.
A USDA faipari kézikönyve nem lazúrról beszél, hanem két bevonattípusról. Az egyik a beivódó, félig áttetsző pác, ami a kézikönyv szerint jellemzően nem képez filmet a felületen, ezért nem is hólyagosodik és nem hámlik, még sok víz mellett sem. A másik a filmképző bevonat, ami réteget húz a fára. Szóval, ha nagyon leegyszerűsítjük: a vékonylazúr inkább a beivódó típushoz áll közel, a vastaglazúr inkább a filmképzőhöz. Ez a mi egyszerűsítésünk, nem a kézikönyvé és nem a gyártóé. Pontosabban mindkettőből marad valamennyi a felületen is, csak más arányban, hiszen a gyártó a vékonylazúrt is vékonyrétegű lazúrfestéknek hívja.
A fa erezete persze mindkettő alatt látszik. A pigment viszont nem csak dísz. A kézikönyv szerint épp a pigment véd az UV-sugárzás ellen, és minél több van belőle, annál inkább takarja a fa saját színét. Pont ezért a színtelen lazúr kint gyenge védelem: a fenti gyártó külön figyelmeztet, hogy a színtelen vékonylazúrja nem alkalmas kültéri favédelemre.
Melyiket válaszd kerítésre, kerti bútorra vagy ablakra?
Az ablak és a bejárati ajtó a vastaglazúr terepe, ezt a gyártó is így írja. Ezek méretpontos szerkezetek, záródniuk kell, és a példaként vett vastaglazúr a gyártó szerint dimenziós stabilitást is biztosít a fának. Egy kerítéslécnél vagy egy pergolagerendánál ez kevésbé számít, ott a vékonylazúr egyszerűbb, és később is könnyebb vele bánni.
Na most, a vízszintes felület külön történet. A kézikönyv szerint a filmképző bevonatot teraszon és más vízszintes felületen nagyon nehéz tartósra megcsinálni, mert a fa alatta sokáig nedves marad, és a film emiatt felhólyagosodik, lehámlik. A beivódó bevonatok ugyanitt a kézikönyv szerint gyakran ugyanolyan sokáig bírják, könnyebb őket karbantartani, és mivel nem hámlanak, a kopásuk sem annyira feltűnő.
Egy kerti asztal lapjára, egy pad ülőfelületére ezért szerintem a vékonylazúr a nyugodtabb választás.
| Vékonylazúr | Vastaglazúr | |
|---|---|---|
| Hol marad a bevonat? (egyszerűsítve) | inkább a fában | a fában és a felületen is |
| Fényesség | enyhén matt | fényesebb |
| Tipikus helye | kerítés, burkolat, pergola, kerti bútor | ablak, ajtó, időjárásnak erősen kitett fa |
| Rétegszám a példatermékeknél | három | kettő (a színtelen három) |
| Felújítás | tisztítás után újrakenhető | ahol hámlik, ott le kell szedni |
A rétegszámok és a felhasználási helyek a két példatermék gyártói adatai. Más márkánál ezek ugyan eltérhetnek, de a dobozon mindig ott van a saját előírás.
Kell impregnáló a lazúr alá?
Kültéren igen. Mindkét fenti lazúr termékoldala előírja, hogy az időjárásnak kitett vagy nedves helyiségbe kerülő fát előbb színtelen impregnálószerrel kell kezelni. Ez az alapozó biocidot tartalmaz, és a gyártó szerint megelőzésképpen véd a kékgombásodás, a korhadás és a rovarkártevők ellen. Önmagában viszont a gyártó szerint általában nem állja meg a helyét, jobban mondva nem erre való: utána kell a lazúr, hogy a hatóanyag a fában maradjon, és ne érintkezzen közvetlenül a környezettel.
Beltérre a gyártó ugyanezt az impregnálót nem javasolja, kivéve kisebb felületeket, például ablakot, ajtót, illetve olyan nedves helyiségeket, ahol keveset tartózkodnak, mint a pince vagy a fürdőszoba. Ha egy régi, már fertőzött fát akarsz kezelni, az másik eset, arról a szúról szóló cikkünkben írtunk.
Hogyan készítsd elő a fát a lazúrozáshoz?
A lazúr átlátszik, tehát minden látszani fog alatta, ami a fán van. Mindkét termékoldal száraz, lecsiszolt és portalanított felületet kér. A szürkére öregedett fánál érdekes a helyzet: a kézikönyv szerint a beivódó pác viharvert fán kifejezetten jól működik, mert a megöregedett felület többet szív be, a filmképző bevonat viszont pont az ilyen részeken nem tapad meg rendesen. A laza, bolyhos rostokat ettől még le kell kefélni vagy csiszolni. Hogy melyik szemcsével kezdj, és meddig menj, arról külön cikkünk szól.
Ha a fán régi, hámló festék vagy lakk van, azt le kell szedni, pontosabban azt a részt, ahol még film van. A kézikönyv szerint arra a részre, ahol film van, semmi nem ivódik be, a filmképző bevonat pedig nem tapad meg a viharvert, csupasz részeken. A festék és lakk eltávolításáról is írtunk már.
Egy apróság még, ami tölgynél sokat számít: a kézikönyv szerint csersavas fánál, például tölgynél ne használj acélgyapotot vagy acélkefét, mert a fában maradó vas a csersavval sötét, kékesfekete foltot ad.
Hogyan vidd fel a lazúrt, hogy ne legyen csíkos?
A vékonylazúr termékoldala egyértelmű: használat előtt keverd fel, ne hígítsd, és ecsettel vidd fel. A kézikönyv is ecsetet ajánl a beivódó pácokhoz, mert hengerhez túl hígak, szórva pedig egyenetlen lesz a szín, és ott maradnak az átfedések nyomai. A vastaglazúr sűrűbb, a gyártó szerint nem csepeg az ecsetről, és hengerrel is felvihető.
A csíkok oka szinte mindig az, hogy a friss lazúr egy már megszáradt sávra fut rá, és ott dupla lesz a réteg. A kézikönyv tanácsa erre az, hogy mindig nedves széllel dolgozz, egyszerre két-három deszkát kenj végig a teljes hosszukban, és csak természetes megállónál, például saroknál vagy ajtókeretnél állj meg. Ha lehet, árnyékban dolgozz, mert ott lassabban szárad a szél, és van időd összedolgozni. Vagyis inkább délelőtt az árnyékos oldalon, mint délben a tűző napon.
Még egy dolog, amit a kézikönyv kiemel: ha egy óra után is fényes a felület, a lazúr nem ivódott be. A fennmaradt felesleget ilyenkor egy lazúros ecsettel vagy ronggyal le kell venni, különben vékony, fényes film marad ott, ami egy-két éven belül megrepedhet és lepattoghat.
Hány réteg kell, és mennyi ideig szárad?
A példaként vett vékonylazúrból a gyártó három réteget ír elő, rétegenként 24 óra száradással, és egy liter nagyjából 10-12 négyzetméterre elég. A vastaglazúrból két réteg kell, ugyancsak 24 óra különbséggel, egy liter két rétegben 8-10 négyzetméterre elég. Kerti bútornál és minden olyan elemnél, amit használat közben dörzsölnek, a vastaglazúr gyártója egy hét száradást kér az első használat előtt.
A tartósságra a kézikönyv ad nagyságrendet. Két réteg beivódó pác érdes, fűrészelt felületen akár tíz évig is kitarthat, egy réteg új, gyalult, sima fán viszont csak két-négy évig. Sima fán nagyjából feleannyi ideig tart, mint érdesen, egyszerűen azért, mert kevesebb anyag fér bele. A déli, napos oldal hamarabb kopik, az árnyékos oldal a kézikönyv szerint ritkábban szorul újrakenésre.
Hogyan újítsd fel, és miért pattogzik le a lazúr?
A vékonylazúrnál a felújítás egyszerű, és pont ez a nagy előnye. A kézikönyv szerint elég egy száraz, merev sörtés kefével lekefélni a port, a laza rostokat, aztán jöhet az új réteg. Ha a pác helyenként nem ivódik be egy órán belül, ott a felesleget le kell venni. A gyártó egy apró trükköt is leír: hogy a felület a sokadik rétegtől ne sötétedjen be túlságosan, a színes lazúrba legfeljebb 30% színtelent keverhetsz. A vastaglazúrnál ugyanerre azonos mennyiséget enged.
A lepattogzás igazából filmes jelenség. A kézikönyv szerint a filmképző bevonat akkor hajlamos a hámlásra, ha alatta tartósan nedves a fa, vagy ha a csupasz fát a kezelés előtt hetekig érte a nap, és a felszín már viharvert volt. A vizes alapú, „félig áttetsző” termékek egy része is vékony filmet képez, ezek a kézikönyv szerint inkább repednek és pattognak, mint fokozatosan kopnak.
Szóval olajos pácot ne vigyél fel olyan felületre, ahol még ép film van, mert nem fog beivódni.
Mire figyelj a biztonságnál?
A példaként vett lazúrok oldószere a biztonsági adatlap szerint szénhidrogén. Magát a lazúrt az adatlap nem sorolja a veszélyes keverékek közé, az oldószer-összetevőnél viszont ott áll, hogy lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet. A címke szerint gyermekektől elzárva tartandó, a termékoldal szerint 30 °C alatt, eredeti csomagolásban. A szórásnál belélegezhető cseppek keletkezhetnek, ezt az adatlap külön jelzi. Az impregnálónál védőkesztyű, védőruha és szellőzés kell, és a gyártó minden biocidnál azt kéri, hogy használat előtt olvasd el a címkét.
A rongyot se dobd csak úgy a kukába. A kézikönyv szerint az olajos pácokkal átitatott rongy, szivacs és papírtörlő hajlamos az öngyulladásra, ezért használat után azonnal vízbe kell tenni, és vízzel teli, légmentesen záródó fémedényben tárolni.
Mi a helyzet beltéri bútorral?
A fenti két lazúrt a gyártó főleg kültéri fára ajánlja (a vékonylazúrt beltéri faelemekre is), beltérre viszont külön lazúrt is tart, amelyet a zsírral, izzadsággal szembeni ellenállással hirdet. Ha egy beltéri bútornál az a cél, hogy a fa erezete látszódjon, és mégis színes legyen, akkor az igazából pácolás. A pác áttetsző, a fa adja a mintát, a pác pedig csak a színt. A HK Group műhelyében a pácolást mindig a záró lakk- vagy olajréteggel együtt tervezzük, hogy a szín és a védelem együtt érvényesüljön. A pácolás alapjairól, a fa olajozásáról és a fa lakkozásáról is részletesen írtunk.
Gyakori kérdések
Mehet vékonylazúr vastaglazúrra?
Ha a vastaglazúr még ép, összefüggő réteg, akkor nem érdemes. A kézikönyv szerint olajos, beivódó pácot nem szabad filmképző bevonatra vinni, mert nem ivódik be, és fényes folt marad. Szóval vagy ugyanazzal a vastaglazúrral újítod fel, vagy visszacsiszolod a fát.
Hány réteg lazúr kell?
Ez persze termékenként más, a doboz mondja meg. A két példatermék közül a vékonylazúrból három, a vastaglazúrból kettő kell.
Kell impregnáló a lazúr alá?
Kültéren igen. A példatermékek gyártója mindkettőnél előírja. Az impregnáló biocidot tartalmaz, és megelőzésképpen véd a gombák és a rovarok ellen. Önmagában viszont nem elég, a lazúrnak kell rajta zárnia. Lakótérbe a gyártó nem javasolja, csak kisebb felületekre, például ablakra, ajtóra.
Miért sötétedik be a fa az évek alatt?
Mert minden felújításkor újabb színes réteg kerül rá, és a pigment rétegről rétegre sűrűbb lesz. Hát, ezt lehet lassítani. A példatermékek gyártója erre azt javasolja, hogy felújításkor keverj a színes lazúrba színtelent, a vékonylazúrnál legfeljebb 30%-ot.
Lehet hengerrel lazúrozni?
A sűrű vastaglazúrt a gyártó szerint igen, a híg, beivódó lazúrhoz viszont a kézikönyv ecsetet ajánl, mert hengerrel és szórva foltos, átfedéses lesz a szín.
Mennyi idő múlva ülhetünk le a lefestett kerti padra?
A vastaglazúr gyártója egy hét száradást kér, mielőtt a kerti bútort használni kezded. Ez persze nyáron is igaz, nem csak hidegben. Más terméknél a dobozon vagy a műszaki adatlapon nézd meg a saját idejét.
Források
- USDA Forest Products Laboratory: Wood Handbook, 2021, 16. fejezet: beivódó és filmképző kültéri bevonatok, felhordás, tartósság, öngyulladás (PDF, angol)
- Egy vékonylazúr magyar termékoldala: rétegszám, száradás, kiadósság, impregnálás
- Egy vastaglazúr magyar termékoldala: ablak, ajtó, kerti bútor, felújítás
- Egy biocidos impregnálószer magyar termékoldala: mire jó, hol nem javasolt
- A vékonylazúr biztonsági adatlapja (PDF)
- A vastaglazúr biztonsági adatlapja (PDF)
Ha a bútor beltérbe kerül, és pác kell rá
A lazúrozás amúgy jó hétvégi munka, kint, a friss levegőn, egy ecsettel és egy kis türelemmel. A beltéri bútor viszont más igénybevételt kap, pont ezért ott a színt és a védelmet együtt érdemes megtervezni. A HK Group műhelyében felületkezeléssel foglalkozunk, tömörfán és furnéron is, az előkészítéstől a záró védőrétegig. Szóval ha van egy bútorod, aminek pácolt, de tartós felület kellene, írj nekünk a kapcsolati oldalon, és ha tudsz, küldj mellé pár fotót és a méreteket is.
Nyitókép: Acabashi, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons, kivágott részlet.



