Fagitt használata bútorfestés előtt: melyik mire jó, és mikor festhető?
Tippek

Fagitt használata bútorfestés előtt: melyik mire jó, és mikor festhető?

2026. november 5. · HK Group

Röviden: fagittből alapvetően kétféle van. A vízbázisú, kész paszta apró hibákra, csavarfejek helyére, kis repedésekre jó, és rétegenként csak néhány milliméter vastagon. A kétkomponensű, keményítővel bekevert fagitt mélyebb sérülést is kitölt, gyorsan köt, és nem zsugorodik. Mindkettő csiszolható és festhető, a pácot viszont másképp veszik fel, mint a fa, ezért pácolt vagy natúr felületen könnyen kilátszanak.

Kedd este a garázsban, a kisasztal már le van csiszolva, és most látszik csak igazán az a három kis lyuk, ahol régen a fogantyú volt, meg egy csorba az egyik sarkon. A barkácsboltban a polcon fagitt, fatapasz, faragasztós javítómassza, és mindegyik dobozon az áll, hogy „festhető”. Ez nagyjából igaz is, csak az ördög a részletekben van. Szóval sorban.

Mi a különbség a fagitt és a fatapasz között?

A hétköznapi nyelvben ez a kettő ugyanaz: egy paszta, amivel a fán lévő lyukat, repedést, csorbát kitöltöd, hogy utána csiszolni és festeni lehessen. A boltban a „fagitt”, „fatapasz”, „fajavító massza” nevek keverednek, a lényeg a csomagolás hátulján van, vagyis az, hogy milyen az alapanyaga.

A gyakorlatban két nagy csoportot fogsz látni. Az egyik a vízbázisú, kész paszta, amit egyből használhatsz. A másik a kétkomponensű, általában poliészter alapú fagitt, amihez egy tubus keményítőt kell bekeverni. A kettő másra való, és ha a rosszat választod, az festés után derül ki, nem előtte.

Mekkora lyukat tölthetsz ki vízbázisú fagittel?

Kisebbet, mint gondolnád, persze termékenként eltér. Egy elterjedt vízbázisú fagitt termékadatlapja legfeljebb 5 milliméter mélységet enged egy rétegben, és kifejezetten apró hibákra, szögek és csavarok helyére ajánlja. Ennél vastagabb rétegre a gyártó már nem ajánlja, vagyis érdemes tartani a határt.

Mélyebb lyuknál két út van. Vagy több vékony rétegben töltöd fel, és minden réteget hagysz kiszáradni, vagy kétkomponensű fagittet használsz. Ugyanez az adatlap az 5 milliméternél mélyebb lyukakra és az ütésnek kitett helyekre, például ajtókra, eleve a kétkomponensűt javasolja.

A vízbázisú fagitt kellemes anyag otthonra: a szerszámot vízzel mosod el, nincs erős szaga, és a gyártó szerint nem is gyúlékony. Egy dolgot viszont nem bír, a hideget. Öt fok alatt nem szabad használni, vagyis egy fűtetlen garázsban novemberben már érdemes bevinni a lakásba a munkát. Na jó, a bútort nem mindig lehet, de legalább a fagittet tartsd melegben.

Mire jó a kétkomponensű fagitt?

Mély sérülésre. Letört sarokra, kiszakadt csavarhelyre, olyan helyre, ahol a javítást később terhelés vagy ütés éri. Egy kétkomponensű poliészter fagitt adatlapja szerint bekeverés után nagyjából fél óra alatt köt meg, bármilyen mélységben, nem zsugorodik, és szárazon fúrni, gyalulni is lehet.

Az ára (pontosabban a kényelmetlensége) az, hogy gyorsan kell dolgozni vele. Ugyanez az adatlap legfeljebb 10 perc nyitott időt ír, és azt is, hogy a bekevert anyagot 10 perc után ki kell dobni. Ezért mindig csak annyit keverj be, amennyit pár perc alatt fel tudsz vinni. A keményítő egy szerves peroxid, a gyártó azt kéri, hogy bőrrel és szemmel ne érintkezzen, vagyis kesztyű kell hozzá. Gumikesztyű, nem kerti.

Szerintem egy átlagos bútorfestésnél a kettő együtt a legjobb, vagyis inkább a legkényelmesebb: a mély csorbára kétkomponensű, a sok apró lyukra és hajszálrepedésre vízbázisú.

Hogyan használd a fagittet lépésről lépésre?

A felület legyen tiszta, száraz, por- és zsírmentes, mert a fagitt csak a szilárd, tiszta felületen tapad, a régi ápolószer, a kézről rákerült zsír vagy a csiszolópor pedig pont annyira rontja a tapadást, mint egy ragasztásnál. A laza, korhadt részt előbb ki kell szedni, a gyártók erre külön fakeményítőt is kínálnak.

Ezután spaklival nyomd bele a fagittet a lyukba, és hagyd kicsit kidomborodni. Mindkét adatlap ezt kéri: a felesleget csiszolással kell síkba hozni, nem spaklival kikaparni. Ha egyből síkra húzod, száradás után sokszor kis horpadás marad.

Hogy mennyivel domborodjon ki, arra nincs pontos szám. Mondjuk annyival, hogy a csiszolópapírnak legyen mit leszednie, de ne kelljen percekig dörzsölni egyetlen foltot. Egy kicsivel több persze nem gond, egy fél centis púp viszont már fölösleges munka, és a csiszolás a környező felületet is megkoptatja.

Száradás után, igazából csak teljes száradás után, jön a csiszolás. A javított foltot a környezetével együtt, finom papírral érdemes síkba hozni, hogy ne maradjon perem. A csiszolópapír szemcséiről külön írtunk, ott látod, melyik szám mire való. A por pedig nem ártalmatlan: a nemzetközi rákkutató ügynökség a faport emberre rákkeltő anyagnak sorolja be, ezért porelszívó vagy legalább porvédő maszk kell, főleg ha sokat csiszolsz.

Festés előtt még egy lépés, amit sokan kihagynak: a kitöltött foltokra is kerüljön alapozó, ugyanabból, ami a bútor többi részére. A fagitt máshogy szívja a festéket, mint a fa vagy a régi festékréteg, és alapozó nélkül a javítás helye matt vagy fényesebb foltként átütheti a fedőfestéket.

Látszik a fagitt pácolás vagy lakkozás után?

Igen, és ez a leggyakoribb csalódás. Mindkét gyártói adatlap figyelmeztet, hogy a fagitt más ütemben veheti fel a pácot, mint a körülötte lévő fa, ezért előbb egy kis felületen ki kell próbálni. A vízbázisú termék adatlapja azt is hozzáteszi, hogy a fagitt sötétebbre száradhat. Ezt jó előre tudni.

A gyártói tanács is érdekes: a fagitt színét a fához igazítsd, ne a pác színéhez, amit utána rá akarsz kenni. Natúr lakkozásnál vagy olajozásnál a javítás így is mindig látszani fog valamennyire, mert a fagittnek nincs erezete. Pontosabban: a fagitt tömör massza, a fa pedig rostos, és a pác a rostok közé szívódik be. Pont ezért pácolt, natúr felületen a fagitt inkább kis lyukra való, egy nagy csorbát ott sokszor jobb fabetéttel pótolni. Hogy a pác hogyan viselkedik a fán, a pácolásról szóló írásunk mutatja meg.

Fedőfestésnél? Ott sokkal egyszerűbb a helyzet. Ott a fagitt színe mindegy, a lényeg a sík felület és az alapozó.

Mit csinálj MDF-en és régi festett bútoron?

MDF-nél a fagitt főleg a sérült éleken és sarkokon kerül elő. Az MDF vágott éle viszont maga is szívós, foszlós tud lenni, és ezt nem fagittel, hanem külön élkezeléssel kell rendbe tenni, erről itt írtunk. Régi festett vagy lakkozott bútornál a fagitt alá a laza, pergő réteget előbb el kell távolítani, különben a javítás a régi festékkel együtt fog leválni. Ha nem nyers fán, hanem egy már fényezett front karcán gondolkodsz, az más műfaj, arról külön cikkünk szól. A politúros felület szintén külön eset, arról a politúrozott bútor felújításáról szóló cikkben olvashatsz.

Egy apró kiegészítés a házi megoldásról: a finom fűrészpor és a faragasztó keveréke régi asztalosfogás hajszálrésekre. Működhet, csak a pácot és a lakkot ez is másképp veszi fel, mint a tömör fa, vagyis ugyanúgy próbadarabon kell kezdeni.

Na most, ha a bútor egész felülete tele van apró sérüléssel, érdemes megállni egy pillanatra. Sokszor egyszerűbb az egészet alapozni és átfesteni, mint lyukanként foltozgatni. Hogy egy teljes átfestés mivel jár, a bútor átfestéséről külön írtunk.

Gyakori kérdések

Festhető a fagitt?

Igen, száradás után a legtöbb fagitt festhető, de alapozó nélkül a javítás helye átütheti a fedőfestéket.

Mennyi a fagitt száradási ideje?

Kétkomponensűnél nagyjából fél óra, a vízbázisúnál viszont a réteg vastagságától, a hőmérséklettől és a páratartalomtól függ. Persze a pontos időt mindig a saját terméked adatlapján nézd meg. Ha nem vagy biztos benne, inkább várj még egy kicsit: a félig száraz fagitt csiszoláskor kenődik, és a papírt is eltömíti.

Mekkora lyukat lehet fagittel kitölteni?

Vízbázisúval, szóval a kész pasztával, egy rétegben csak néhány millimétert, egy elterjedt termék adatlapja 5 millimétert ír. Mélyebbet több rétegben, vagy kétkomponensű fagittel.

Használható a fagitt kültéren?

Vannak kültérre is ajánlott fagittek, mindkét forrásként használt termék szárazon vízálló a gyártó szerint. A kerti bútorra kerülő javítást viszont a fedőréteg védi igazán, szóval azt se spórold ki.

Miért látszik a fagitt a pácolt bútoron?

Mert a fagitt másképp veszi fel a pácot, mint a fa, és nincs erezete. Hát ezen teljesen nem lehet segíteni, de ha a fagitt színét a fához választod, és előbb próbadarabon kipróbálod a pácot, a különbség sokkal kisebb lesz. Nagy sérülésnél natúr felületen sokszor szebb a fabetét. Fedőfestésnél ez a gond nem jelentkezik.

Lehet fagittet csinálni házilag?

A fűrészpor és faragasztó keveréke apró résekre jó lehet, de mély lyukra vagy terhelt helyre inkább bolti, kétkomponensű fagittet használj.

Források

Ha a javítás után már a festés is a mi dolgunk lenne

Pár csavarlyuk egy kisasztalon szép hétvégi munka. Egy egész konyhafrontsor csorbáival viszont már más a helyzet, főleg ha a végén egyenletes, hibátlan felületet szeretnél. Nálunk a frontok gondos előkészítés, csiszolás és alapozás után kapnak szórással fedőfestést vagy más felületkezelést. Írj nekünk a kapcsolat oldalon, mondd el, milyen bútorról van szó, és hogy mi zavar rajta, és megmondjuk, megéri-e helyben javítani.

Nyitókép: Rlsheehan, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0.

Tudástár

Kapcsolódó cikkek

Ajánlatkérés

Kérjen egyedi ajánlatot

Írja le a projektjét — munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

  • Díjmentes, kötelezettség nélküli ajánlat
  • Prémium alapanyagok, modern technológia
  • Pontos határidők, megbízható kivitelezés
Inkább hívj minket: +36 30 498 3002
HívásAjánlatkérés